105 éve született Kádár János

1912. május 26-án, Fiuméban látta meg a napvilágot Magyarország  20. századi történelmének egyik legvitatottabb, de munkásságát és hatását tekintve megkerülhetetlen politikusa, Kádár János. Az 1956-tól 1988-ig  tartó időszakot  hazánkban közkeletűen Kádár-rendszernek szokták nevezni. A rendszerváltás óta eltelt időszak kevés ahhoz, hogy a jelenlegit megelőző társadalmi-gazdasági alakulatról és névadójáról tárgyilagos, és hiteles véleményt alkothassunk. Az évforduló azonban lehetőséget ad egy olyan észrevétel megfogalmazására, amelynek igazsága – politikai alapállástól függetlenül – elvitathatatlan Kádár János politikusi, államvezetői pályafutásától.

Szinópéi Diogenésznek, az ókori görög filozófusnak egy alkalommal a hallgatóságából valaki odavetette: – Te beszélsz a helyes életmódról, és az erényes élet fontosságáról? Te, akinek pénzhamisítás miatt kellett menekülnöd a szülővárosodból? – Igen, én – hangzott a bölcselő válasza. – Én, aki egykor magam is olyan voltam, amilyen most te vagy. Te azonban sohasem leszel olyan, amilyen most én vagyok.

A Kádár Jánossal kapcsolatos vélekedések alapvetően két nagyobb vonulatra bonthatók. A megszólalók egy része a több évtizedes, és az ország történelmének egy jelentős szakaszát meghatározó életműből mindössze két elemet tart említésre méltónak: az egyik, hogy Kádár a Rákosi kormány belügyminisztereként részt vett a Rajk László elleni, a kommunista politikus kivégzésével végződött koncepciós ügy előkészítésében. A másik, hogy az 1956. október 23-án kirobbant forradalmi eseményeket követően behívta az orosz csapatokat, és a megszállásra alapozott konszolidáció nyitó lépéseként közreműködött Nagy Imre  kivégzésében. Az életmű értékelésére vállalkozó másik vonulat a forradalom leverése, és a Kádár lemondása közötti évtizedek eredményeire helyezi a hangsúlyt. Egyik tábor sem vitatja, hogy azokat az évtizedeket joggal nevezték „frizsider-szocializmusnak”, majd „gulyáskommunizmusnak”.

Ma is közmegegyezés övezi azt a közhelyesnek tűnő, az idősebb korosztályok által  igazolt banalitást, hogy Kádár János országlása alatt Magyarország a szocialista tábor legvidámabb barakkja volt.

A politikus és államférfi születésének 105. évfordulója alkalmából, az életmű egészét tekintve mindössze egyetlen tényre szeretnék emlékeztetni. Kádár János a nevéhez fűződő korszak első számú vezetőjeként a lehető legtöbbet hozta ki Magyarország számára mindabból, amit a történelmi körülmények lehetővé tettek. A rendszerváltást követő évek első számú magyar vezetői  közül ki az, akivel kapcsolatban ezt elmondhatnánk? A lassan feledésbe merülő  legvidámabb barakk megteremtője vagyontalanul, utód nélkül halt meg 1989. július 6-án.

Fábián