MSZP13
2024. Március
HKSzeCsPSzoV
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

 

Keresés:

 

Beszállókártya a történelem szemétdombjára

 Orbán Viktor „nemzeti-keresztény” kormánya tálcán kínálja fel a magyar társadalomnak, hogy nyíltan, ország-világ színe előtt, önmaga felett mondjon ítéletet. Orbán teljesen magához akarja láncolni a magyar nemzetet és társadalmat, hogy a bukásban magával ránthassa majd a mélybe – pontosan úgy, ahogy azt Adolf Hitler tette a német néppel - írta két évvel ezelőtt, az akkori „nemzeti konzultáció” kapcsán, amely megpróbálta összemosni a menekülthullámot a terrorizmussal, dr. Jakab Attila vallástörténész.

 Időközben elrepült két zaklatott esztendő. A pártállam beígért konszolidációja helyett fülsértővé erősödött a kormányzat által gerjesztett csatazaj. Immár lőnek mindenre, és mindenkire, aki nincs velük. Dr. Jakab Attila pedig egy közelmúltban napvilágot látott interjúban már úgy véli, mindez azért lehetséges, mert a magyar társadalom jobbágy lelkülettel rendelkezik. Nehéz lenne meggyőző érveket felsorakoztatni ezzel a vélekedéssel szemben. Hiszen az állampárt  a választók alig harminc százalékos támogatásával fogságba ejtette a maradék hetven százalékot – nem beszélve a szavazati joggal még nem rendelkező, ifjú korosztályokról. Döbrögi XXI. századi örökösei azonban tanultak a meséből: mielőtt megfosztanának valamit köztulajdon jellegétől, előbb törvényt alkotnak: ez a lopás nem lopás, hanem a magyar nemzet akarata. A hatalom mind gátlástalanabb. Hazudik, rágalmaz, fenyeget. József Attila váteszi szavait ismét élő valóságként láthatjuk magunk körül: „Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat, belezabál, amit kifőztünk, s emberből emberbe szalad.”

 Most úgy tűnik, hogy az „Állítsuk meg Brüsszelt” hecckampánnyal az illiberális állampárt elérte azt a mélységet, ahonnan nincs tovább. Annak ellenére, hogy a közpénzből finanszírozott, együgyű állítások mindegyikét sokoldalúan és alaposan megcáfolták már, az állampárt most országos akcióba  kezd a hazug kérdések, és a félnótásoknak szánt, bugyuta válaszok  népszerűsítése céljából. Szegény Boross Péter pedig azt vizionálja, hogy jobb lesz nekünk a kétsebességes Európa második bugyrában, kiváltképpen akkor, ha így megúszhatjuk, hogy mindenféle emberi jogokat, meg demokratikus játékszabályokat kérjenek számon rajtunk. Rajtunk, magyarokon, akiknek ilyesféle huncutságokra nyilvánvalósan nincs semmi szükségünk. Erről a nyilatkozatról Gosztonyi János kitűnő könyvének, a Láttalak, elmeséllek című memoárnak az egyik epizódja jutott az eszembe.

 Az anekdota szerint az egyik színészóriás megállapodott közeli, bizalmas barátjával, hogy ha elméje hanyatlani kezd, és ennek jeleit esetleg már nem venné észre, a barát félrevonja majd, és a fülébe súgja: - Most!  Most jött el az idő! Mostantól inkább hallgass, mert  teljesen lejáratod magad! Csakhogy a jó barát előbb eltávozott ebből az árnyékvilágból, minthogy ígéretét beteljesíthette volna. A nagy színész így ostoba fajankóként érte el a sírt, de előtte még minden létező fórumon lejáratta magát demens megnyilvánulásaival.  Szomorúan látom, hogy Boross Péternek nincs egyetlen barátja sem, aki figyelmeztetné az egykor szebb napokat látott politikust, a rendszerváltást követő évek talán legjobb belügyminiszterét (eltekintve a Göncz Árpád köztársasági elnök kifütyülésében játszott, méltatlan szerepétől), hogy egy jó ideje minden nyilatkozatával végzetes sebeket ejt a róla korábban kialakult, rokonszenves vonásoktól sem mentes képen. Dr. Boross Péter nyilván olyannak képzeli el a másodrendű európai államokhoz tartozó Magyarországot, ahol majd a hatalom kegyeltjei és családtagjaik nábobként élhetik hétköznapjaikat, miközben az én unokáim néhány forintért a korzón kitisztíthatják a cipőjüket, vagy – kímélj, szédítő magasság! – közmunkások lehetnek.

 Ennek a nemzeti konzultációnak maszkírozott, menthetetlenül hazug, a szövetségi rendszerünket leplezetlenül romboló, kártékony és cinikus hecckampánynak azonban van egy kétség kívül pozitív aspektusa is. Ugyanis utóbb egyetlen, a penetráns kérdőívet visszaküldő polgártársunk sem hivatkozhat majd arra, hogy őt becsapták, megtévesztették. Aki visszaküldi a politikai pornográfiának ezt a visszataszító termékét, annak tudnia kell, hogy megváltotta a jegyét a történelem szemétdombjára, és nevét kitörölhetetlenül feljegyzik az utasok  Moszkvában vezetett listáján.

F.L.Gy.

 

©2024 MSZP13