Ki lophat büntetlenül szánkókat?

Árulkodó közleményben leplezi le a Belügyminisztérium közleménye azokat a személyeket, akik szánkókat loptak a nemzet karácsonyfája mellől a december 16-án, a jogállam helyreállítása érdekében  megrendezett ellenzéki tüntetés ideje alatt.

Mint közleményükben írják: „a szabad véleménynyilvánítás jogának gyakorlása nem összeegyeztethető a nemzet karácsonyfája körül elhelyezett, a rászoruló gyermekeknek szánt szánkók megrongálásával, ellopásával vagy felgyújtásával.”– közölte a BM.

Ismeretes, hogy a demonstráció alkalmával számos olyan személyt állított elő, és tartott fogva a rendőrség, akik éppen hazafelé tartottak az esemény idején, a kutyájukat vitték megszokott esti sétájára, vagy csak valamiért éppen nem tetszettek a nagy létszámban jelenlévő rendőri erők valamelyik alvezérének. Szánkó tolvajt, rongálót, vagy éppen a nemzet karácsonyfáját felgyújtani próbáló gazembert azonban egyet sem sikerült fülön csípnie a rendvédelmi erőknek. Vajon mi lehet ennek a sajátos rendőri kudarcnak a természettudományos magyarázata?

Köztudott, hogy az állampárt tagjai a nemzeti együttműködés rendszerében a törvények fölött állnak. Ha a Kossuth téren és környezetében felsorakozott, több száz (ezer?) rendőr egyetlen szánkó tolvajt, rongálót, vagy gyújtogatót sem tudott fülön csípni december 16-án, az csak egyet jelenthet: a tolvajok, gyújtogatók és rongálók védett személyek voltak. Olyan emberek, akik nem a szabad véleménynyilvánítás jogát kívánták gyakorolni a demonstráció idején, hanem az állampárt tagjainak biztosított büntetlenséggel élve kompromittálni akarták a téren demonstráló hazafiakat. Ennyit a nemzet karácsonyfájáról, és a rászoruló gyermekekért való belügyminisztériumi aggodalomról.

Váradi Körmös Béla